Kisfaludy Sándor Emlékház

Ebben a házban született és hunyt el a XIX. sz-i magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor.

 

Kisfaludy Emlékház tevékenysége:

 

Gyűjteményi tevékenység:

A kulturális javak által alkotott gyűjtemények, valamint helytörténeti anyagok folyamatos gyarapítása, megelőző és mentő feltárása, a gyűjteményi anyag feldolgozása (meghatározása, hitelesítése, szabályos nyilvántartásba vétele) rendezése, gondozása, raktári megőrzése, megelőző állagvédelmével és aktív restaurálásával, konzerválásával (preparálás), revíziójával, a műtárgyak mozgatásával, kölcsönzésével és visszasorolásával összefüggő feladatok ellátása.

 

Kiállítási tevékenység:

A kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével, továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása.    

Állandó kiállításaink:

 

Horváth Márton üvegművész kiállítása

               

 Horváthné Peterdy Ilona, Ilonka néni kedves csengőgyűjteménye 2015. decembere óta Emlékházunk kiállításának szerves része volt. Októberben a tárlat leszedésre került, mivel a gyűjtemény jövőre már máshol lesz kiállítva, helyette Horváth Márton, eddig raktárban lévő csodálatos üvegtárgyai tekinthetők meg. A művész emlékkiállítása, gyűjteményének egy része június óta látható az időszaki kiállítótermünkben. Novembertől azonban így lehetőség nyílik a teljes anyag megtekintésére.

Horváth Márton: MAGAMRÓL
Üveg nélkül az életem már elképzelhetetlen. A világ gyönyörűségei, virágok ígéretszépségei, a bor íze, a bogarak csodái, egy domb, nő hajlatai, a megértés melegítő érzése, mind-mind üveggel kapcsolatban léteznek számomra.
Lehet könyvbe, filmbe feledkezni, versekbe, fák, kutyák, gyönyörű nők szemlélésébe, viszonyokba bonyolódni, lenyűgözötten szép szemektől, szerelembe, ki tárgyaim címzettje-ihletője, de ha nyugtalan, türelmetlen kezdek lenni, vagy sok a bajom, tudom:
rég csináltam üveget!
Benne levés, fertőzöttség, szerelem,
akár a tangó!
SZENVEDÉS ÉS SZENVEDÉLY AZ ÜVEG!

A felszabadult kiállító teremben egy közösségi teret szeretnénk kialakítani jövőre, de addig is várunk mindenkit szeretettel, akik imádják a szecessziót, a sugárzó energiájú örömtárgyakat, a fémes, csillogó felületeket, az izgalmas formavilágot.

Sümegi fazekasság

  A városi kiállítóhely gazdag középkori, illetve újkori kerámiagyűjteménnyel rendelkezik.

A gyűjtemény egyik részét a sümegi vár 1960-as években végzett kutatása nyomán előkerült középkori kerámia-, illetve csempegyűjtemény jelenti. Ezt egészíti ki a város egykori fazekasainak máig is fellelhető emlékanyaga.

Patonai Ferenc (1925-1987) a legismertebb sümegi fazekas, 1979-ben a Népművészet Mestere, 1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte. Emléktárgyaik és műveik egy része 1995-ben került a városi kiállítóhely gyűjteményébe. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát.

Egyházművészeti gyűjtemény

Sümeget építészeti és festészeti emlékei révén a magyar barokk művészet egyik fontos központjaként tartják számon.

Építészeti remekei – a Püspöki Palota illetve annak gazdasági épületei; a ferences- és a plébánia templom, benne Franz Anton Maulbertsch freskóival – a barokk művészet kimagasló értékeit képviselik.

 

Szent Klárát ábrázoló faszobor (18 sz.) eredete a ferencesek sümegi jelenlétéhez köthető.

A Klimó György püspököt megörökítő nagyméretű olajkép a város tevékeny mecénásának emlékét őrzi.

A két orosz ikont Dr. Szondy Istvánné, a gazdag szenteltvíztartó gyűjteményt pedig Darnay Sarolta hagyta a városra.

Kisfaludy Sándor emlékkiállítás

A Csák nemzetségből leszármazott Kisfaludy család nevét „Kisfalud” településről kapta, melynek a középkortól egészen a 18. századig kizárólagos birtokosai voltak. A család híres tagja volt Kisfaludy Sándor költő, aki – bár több európai nyelven beszélt – irodalmi munkásságával az anyanyelv ápolását szolgálta.

 

 

Kisfaludy Sándor a nyelvújítási mozgalom egyik vezéregyénisége volt.

Aktív szerepet vállalt a magyar nyelv jogállásáért harcolók soraiban. Egy olyan időszakban, amikor az állam nyelve a német, az egyházé a latin, Kisfaludy magyarul írta remekeit.

Az emlékkiállítás a költő eredeti bútorain, használati tárgyain, eszközein kívül, megjelent műveiből mutat be egy kisebb válogatást.

Ugyancsak itt kapott helyet felesége, Szegedy Róza, illetve testvére, Kisfaludy Károly költő néhány személyes tárgya is.

Dranay Kálmán emlékkiállítás

Darnay Kálmán városunk máig köztiszteletben álló alakja, mivel tevékenysége Sümeget a dunántúli múzeumi élet korai központjává tette.

Vaskereskedő lévén, autodidakta módon képezte magát.

Az évek múlásával hírneve az ország jegyzett régészei közé emelte személyét.

Írói tevékenységet is folytatott: tanulmányokat, színdarabokat, történelmi regényeket írt és a helyi újság szerkesztésében is részt vállalt. 

Életműve sajnos a Kisfaludy-anyag kivételével még halála előtt a keszthelyi Balaton Múzeumba került, majd a második világháborúban megsemmisült.

Emlékkiállítása a család által adományozott személyes bútorokon és tárgyakon túl, betekintést ad Darnay Kálmán szerteágazó munkásságának megismerésére.

 

 

 Dr. Szondy Istvánné „Lilike” emlékszoba

 

 

A szoba a sümegi Szondy-házaspár egykori magángyűjteményének iparművészeti tárgyait mutatja be. A kiállításon látható iparművészeti tárgyak a herendi gyár termékei mellett, többek között olasz (Capo di Monte), cseh, osztrák, francia eredetű porcelánokból, értékes üvegtárgyakból, fémplasztikákból, használati eszközökből és dísztárgyakból, illetve a Habsburg-ház nagyjainak arcmásával díszített porcelánokból és egyéb emléktárgyakból állnak.

Sass Brunner gyűjtemény

Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet Kőrösi Csoma Sándor és Baktay Ervin mellett a legismertebb India-utazók. A két világháború között érkeztek a brit korona gyémántjába, s egy életre otthonukká választották. A festőművésznő anya és lánya képeken örökítette meg az ország tájait, szent helyeit, az egyszerű embereket s mindennapi életüket, sőt, megfesthették India vezető politikusait is.

Sass Brunner Erzsébet főként tájképeket, csendéleteket és utcai képeket festett.

Azokat a nagy embereket, akiket kivételesen lefestett, gondolatvilágukat szem előtt tartva próbálta festményein megragadni.

Apró pontjai egyfajta vibrációt adnak a képeknek; a részletek hiánya és a felnagyított szemek az ember univerzális lényét hangsúlyozzák.

Azokon a tájképeken, ahol embereket is ábrázol, ezt csak azért teszi, hogy hangsúlyozza: az ember a természet része.

Tájképei a végtelenség nagyságát, az időtlen csendet és az ember kicsinységét fejezik ki.

Brunner Erzsébet anyjánál sokkal több portrét, életképet festett, Indiát kevésbé spirituálisan, sokkal inkább a maga naturális valóságában ábrázolta.

Gyerekek, férfi és női portrék, a különböző népek sajátos jegyű arcai, fák, állatok szerepelnek képein. Míg anyjának India eszköz egy egyetemesebb világba lépéshez, addig neki a varázslatos Kelet.

 

Időszaki kiállítások:

január: Sümegi Tóth Tivadar költő munkássága

Fotókkal, versekkel, korabeli cikkekkel idézzük meg a hányattatott sorsú, beteges, szomorú költő életútját.

Tóth Tivadar Sümegen született 1910.november 19-én a szülők 6. gyermekeként. Gyermekéveit Sümegen töltötte szülei és testvérei körében.

Az 1918-as, úgynevezett spanyolnátha járvány és a háborús évek nyomorúsága, nélkülözése a gyenge fizikumát nagyon megterhelték.

Verseinek alaphangulatára rányomta bélyegét a szegénység, nem egyszer lázadás a sorsa ellen, no meg lappangó betegségének a megérzése.

Ezek a hatások végig kísérték rövid, magányos életét és költészetét.

Már diákkorában kezdte el az írogatást és Sarlai Jenő által szerkesztett Sümegi újságban jelentek meg. Majd Dr. Benedek Aladár lapjának, a Sümeg és Szentgrótnak lett munkatársa. Fabó Annamáriával kötött házassága rövid időre jobbra fordította sorsát. Felesége ismeretsége révén sikerült kistisztviselői állást kapnia az OTI-ban.

A másik reménycsillagot Móricz Zsigmonddal és az általa szerkesztett Kelet Népe című folyóirattal való kapcsolata jelentette. Sajnos látszólag révbejutás, az igazi nekiindulás már későn jött a harmincas évek végén.

1940-ben a betegség annyira eluralkodott gyenge szervezetén, hogy a budakeszi tüdőszanatóriumba került.

Az itt írt verseket már halálsejtelem diktálta. A következő év tavaszán édesanyja hívására visszatért a szülői házba. Felesége és szülei itt még öt hónapig ápolták reménykedve, de végül augusztus 15-én délután, 32 évesen végleg eltávozott az élők sorából, olyan csendesen, halkan, ahogyan élt. 

A haláláról a korbeli lapok hírt adtak. Móricz Zsigmond a Kelet Népe 1942. szeptemberi utolsó számában mélységes szeretettel és részvéttel emlékezett róla; a halál költőjének nevezte.

Izgalmas múzeumi fejlesztés

A rejtélyes Lavater koponya 3D- ben (is) az Emlékházban

2017 szeptemberében elnyert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Kubinyi Ágoston Program támogatásával elindítottuk a Kisfaludy Sándor Emlékház állandó kiállításainak fejlesztését. A pályázati támogatással, Tóth G Péter kurátor szakmai együttműködésével, elkészült egy átfogó fejlesztési koncepció és egy kiállítási forgatókönyv, mely célja a Költő tárgyi és szellemi örökségének széles körű bemutatásához, állandó, interaktivitást is használó kiállító termek, kiállítások megtervezése volt. A támogatással sikerült két múzeumi eszközt is beszerezni, melyekkel megtettük az első lépést egy modern, interaktív múzeummá alakulás felé.

Az időszaki kiáltóteremben a városi gyűjteményeket bemutató terminál fogadja a látogatókat.

Jelenleg, ideiglenes helyén a Kisfaludy Emlékszobában található a 3D terminálunk. Az interaktív eszközön 3D-ben jelenik meg a Lavater-féle koponya sötét háttér előtt perspektivikus torzításban.

A konzervált emberi koponyát egykor Kisfaludy Sándor hozta magával Sümegre Zürichből. A családi legenda szerint Lavater, a physiognomus tulajdona volt, melyet saját kezével rajzolt ki, jelölt meg rajta minden hajlam és érzék helyét. Az 1700-as évek végén nagy port kavart fel Európa szerte Lavater, a szerény zürichi plébános physiognómiai munkája. A 18. század egyik legérdekesebb elmélete volt ez, miszerint minden emberi szenvedély, hajlam- és tulajdonság feltűnően nyilvánul az emberi arcon. A különleges tárgy sok éven keresztül elválaszthatatlan része volt a költő dolgozószobájának, pontosabban gyönyörű lírával díszített intarziás íróasztalának. Szegedy Rózával töltött házassága ideje alatt rettenetesen vágyott utódra, fiú utódra. Egy történet szerint a költő "Napokat töltött orvosi könyvek tanulmányozásával: egy koponyán […] iparkodott megkeresni a termékenyítés centrumát és megállapítani, ő benne van e a hiba.”

A sokat forgatott koponya, májustól a látogatók számára is elérhető virtuális módon, az érintőképernyőn körbe forgatható, minden irányból vizsgálható, nagyítható modell képében. A szaggatott vonallal jelzett területek sötét tónusú flekken megjelölhetőek, a szöveges tartalmak érintőgomb megérintésével behívhatóak. A 35 felületpont részletes leírása a Szokoly Viktor, Arcisme és phrenologia, minden rendű olvasó számára, 1864-ben kiadott könyvből beidézve olvasható.

Várjuk a látogatóinkat egy izgalmas utazásra a 1800-as évekbeli Pherenológia (Arcfelismerés) világába.


A Kisfaludy Emlékház megtekinthető:

Kedd         09.00 - 16.00

Szerda       09.00 - 16.00

Csütörtök   09.00 - 16.00

Péntek       09.00 - 16.00

Szombat    09.00 - 16.00

 

Belépődíjak

Csoportos (10 fő felett)     300 Ft

Felnőtteknek                    500 Ft

Diákoknak                       300 Ft

Nyugdíjasoknak                   300 Ft

Ingyenes a belépés: a 70 éven felüliek, pedagógusok és helyi lakosok számára!

 

   

       

     

  

 
 

 
 

 


 

 

 

 

Honlap készítés